Az átültetett fa

Hazám még sok lehet,
de szülőföldem csak egy van.
A világon bárhol élek,
időnként visszavágyom.

Mint egy fa, mikor átültetik
terebélyesedhet máshol,
növeszthet gyökereket új talajban,
mégis a gyökerek keresik a régi földet.
folyt... klikk itt

Egy emigráns lelki küzdelmei

Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország énekli Nagy Ibolya egyik csodálatos CD-jén. Sokat hallgatom és gondolok ezekre a zenei sorokra. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy tíz hónapot szülővárosomban és környékén tölthettem. Felemelő érzés volt rokonaim és barátaim közelében élni. Volt, akivel nem akadt lehetőségem személyesen találkozni, de maga a tudat, hogy földrajzilag közel vagyunk kellemes hatással volt rám.

Kanadába való visszaérkezésemkor szomorúan tapasztaltam,
amit az emigránsok magányának nevezek. Miután beszélgettem valakivel, aki megosztotta, hogy hasonló érzései támadnak mikor ide visszatér, megnyugodtam, nem én vagyok az egyedüli aki ezt a magányt tapasztalja. Mit tehet egy mély érzelmi világgal rendelkező magyar a nagy országban, ahol legtöbb ember rohanó életet él és sem türelme sem ideje nincs mély emberi kapcsolatokra? Hogyan pótolhatja a magyarokra jellemző közvetlenséget?
Biztos vagyok, mindenki talál személyiségére és érdeklődésére megfelelő választ. Én azon álmodozók sorába tartozom, aki becsukott szemmel ébren is álmodom. Mikor az emberi közelség és a szeretet hiánya gyötör, becsukom szemem és szeretteimre gondolok. Olyankor érzem az irántuk való szeretetemet és az ő szeretetüket. E gondolatokkal és érzelmekkel veszem körbe magam és job lesz a közérzetem. Ilyenkor a könnyek sem ártanak. Sokan állítják, a gondolatainkkal teremtjük valóságunkat és állítom, ez így igaz. Mikor elképzelem szeretteim közelségét úgy érzem, tényleg velem vannak.

Érdekes jelenség az emigráns élet, néha itt sem és ott sem jó, néha pedig mindenütt jó. A régi hagyományokat megőriztük de újakat tanultunk, és ezzel eltérünk a szülőföldünkön élő emberektől. Az új hazánkbeliektől is eltérünk, mert ugyan beilleszkedtünk, mégis más az alapbeállítottságunk. Aztán néha azt hiszem, itt is jó meg ott is jó, mert mindkét kultúrából a legjobbat tanultam. Azt hiszem, ez az emigráns élet pozitív oldala.
A kevésbé jó oldala, hogy lelkem a szülőföld és az új haza között bolyong. Egy összejövetelen valaki nagyon találóan vándormadárnak nevezett, ami tökéletesen tükrözi érzelmi világom, mert mihelyt anyagi körülményeim megengedik egy évet itt és egy évet ott szeretnék tölteni, és remélhetőleg valahol állandó fészket rakok. De aztán felmerül a kérdés: lehetséges ez?

Párom, Neil érdekes következtetésre jutott: véleménye szerint nincs régi és új világ, most egy új, modern világ létezik gyors kommunikációs lehetőségekkel, mint a telefon és internet. A földrajzi távolságok eltűnnek a csökkenő repülőjegy árak hatására. Nemzetek levonják a következtetéseket más kultúrákból. Mi történik velünk emmigránsokkal? Remélhetőleg előbb utóbb nem csak beletörődünk, hanem örömmel fogadjuk sorsunkat.
folyt... klikk itt

Perspektíva

Mi a mai nők gyakori dilemmája? Karrier? Háztartás? Gyerekek? Anyaság? Vállalkozás? Munka? Művészet? Házasság? Egyensúly?
folyt... klikk itt

Szerelem, szerelem, áldott szerelem (vers)

Egyszerre lélegeztek,
amint ritmikusan mozogtak
egymás minden mozdulatát
követve, figyelve.

Egyre hangosabb
lett lélekzetük,
alig szóltak,
csak bámulták egymást.

A gyertyák fénye
táncolva vibrált
a sötét ablakon,
a magnón Kitaro szólt.

Zihálva, hangosan
kapkodtak levegőért,
majd néhány perc után
néma csend lett.

Fáradtan feküdtek, kinyúlva
a hófehér lepedőn,
imádattól csillogó szemmel
egymást bámulva. folyt... klikk itt

A természet szülötte (videó)

folyt... klikk itt

Mi a legfontosabb a boldogsághoz? (Mese felnőtteknek)

Legtöbb ember egy életen át űzi a boldogságot és keresi a csodát, a gyógyírt, a titkot. Én ugyanezt tettem. Kerültem a kellemetlenséget, a fájdalmat, a csalódásokat, a bosszantó gondolatokat, a negatív embereket. Felépítettem egy erős, stabil kővárat és észrevettem, hogy nem sokan látogatják. Nem volt ott bosszankodás, mert nem volt kivel bosszankodni, minden úgy ment, ahogy én akartam, nem voltak negatív emberek, akik rontották volna a hangulatomat de irtó magányos volt az életem, mert a kőfalakon kívül semmit és senkit nem láttam.

Egy nap megjelent egy angyal és azt súgta, döntsem le a kőfalakat, mert azok nélkül is biztonságban tudok élni, sőt ha boldog akarok lenni, akkor szükséges lesz azokat ledönteni és bűvkörükből kikerülni. Ez először ijesztő volt. Mit teszek a támadások ellen? Hogy kezelem a csalódást, a fájdalmat, a kellemetlem élményeket, a durva és a negatív embereket? Amint ott ültem teljesen védtelenül és a félelemtől dideregve, újra megjelent az angyal és azt súgta: - Ne kerüld az érzést! Érezd minden porcikádban, ne told el magadtól, mint mindig! Úgy gondoltam őrült ez az angyal, de aztán azt mondta, próbáljam meg, mert ha nem próbálom, soha nem leszek boldog. Hááát, a cél érdekében mindent, még ezt is és becsuktam a szemem és átéreztem minden félelmes dolgot, ami akkor épp foglalkoztatott. Borzalmas volt, az elején azt hittem belehalok, úgy fájt, de amilyen gyorsan belém szállt az érzés, olyan gyorsan el is tűnt. Aztán valami furcsa érzés vett körül. Először úgy éreztem, minden erőmet elrabolta tőlem le kellet feküdnöm, mert úgy éreztem átment rajtam az úthenger.

Aztán hirtelen új erő vett körül és valami fénysugár szerűség ragyogott rám, aztán a fénysugár egyre beljebb és beljebb hatolt testembe. Először nem tudtam, mit tegyek az érzéssel, de az angyal újra beszélt hozzám és lágy, dallamos hangja megnyugtatott és átengedtem testemen a sugarakat. Azok egyre nőttek, nőttek és akkorák lettek, hogy már nem féltem semmitől, sőt kezdtem hihetetlen erőket érezni és úgy gondoltam, mindent el tudok viselni, még anyám siránkozását is, amitől eddig rettegtem és mindent megtettem azért, hogy elégedett legyen és befejezze a siránkozást. Abban a percben rádöbbentem, hogy ő midig siránkozni fog. Ha nincs miért, akkor gyorsan kitalál valamit, mert neki csak úgy teljes az élete, ha siránkozhat. Az angyal újból megjelent és azt súgta, hogy fogadjam el anyámat úgy, ahogy van, mert nem fog megváltozni. Hát nehéz volt, de elfogadtam. Ettől nagyon megkönnyebbültem mert nem tartottam az én feladatomnak őt boldoggá tenni.

A hirtelen felszabadult energia erőt adott más dolgokra. Olyanokra, amikről csak álmodtam, mert mindig el voltam foglalva azzal, hogy őt és másokat boldoggá tegyek. Nehezen ugyan, de megtanultam, hogy lehetetlen másokat boldoggá tennem mert mindenki a saját boldogsága kovácsa és én csak hozzájárulhatok más érzéseihez. Úgy döntöttem, mindent megteszek azért, hogy gazdagítsam szeretteim életét anélkül, hogy felelősséget vállalnék érte. Ettől nagy kő esett le a szívemről. Hirtelen semmitől sem féltem, mert amitől eddig féltem, azt már átléptem és megtapasztaltam. Amit pedig megtapasztaltam, attól nem kell félnem, sőt gondolnom sem kell arra, hogy milyen nehéz lesz majd valamikor, ha elég merszem lesz, megküzdeni vele. Eddig az rengeteg energiámat igénybe vett.

Olyan dologra voltam képes, amire még soha és új erőmet felhasználva színesben, élethűen részletek peregtek le előttem a jövőmből. A kellemetlen dolgok nem voltak már olyan kellemetlenek, mert nem mellőztem őket, hanem vállaltam a velük járó érzést és aztán azzal is kész voltam. Ritkán csalódtam, mert nem vártam el senkitől semmit. Kértem, és ha nem kaptam, kértem mástól, aki adott. Semmi sem volt már kötelező és semmi sem volt kőbe írva, mint régen. Szabadon gondolkodtam és másoknak is megadtam a szabad gondolkozás és döntés lehetőségét. Elkezdtem mindent csinálni, amiről eddig azt hittem nem voltam képes és nem számított, hogy mindez új volt és nem értettem hozzá. Ami késik nem múlik, mondták egykor. Hát én úgy éltem életemet. Még 90 éves koromban is új dolgokat tanultam és az élet minden percét élveztem. Még a szenvedést is, mert tudtam jól, hogy utána kellemes, felszabadult percek jönnek és az élet csak úgy teljes, ha mindent, és kihangsúlyozom, MINDENT magába foglal, még azt is amit eddig nagy ívben kerültem.

Ez az angyal tulajdonképpen remény hozott életembe, mert miután megtapasztaltam a kellemetlenségeket és nem haltam bele, rájöttem, hogy mindenre képes vagyok, a megfelelő eszközökkel és tudással. Azok pedig adják magukat, ha reménnyel keresem őket. Remény nélkül pedig azt sem látom, ami ott virít előttem.
folyt... klikk itt

Köszönöm hazám

folyt... klikk itt

A nagy ő (vers)

- Mami, honnan tudom, hogy a sok fiú küzül
ki a nagy ő? -kérdezte egy kislány
- A haja színéről?
- Nem kislányom!
- A szeme színéről?
- Arról sem!
- A szépségéből?
- Nem!
- Akkor könyörgöm, mondd már, miből?
- kérte anyját kétségbe esetten a kislány
Az anya békésen így válaszolt:
- Mindegy milyen a haja és szeme színe,
de szemében a szeretet tüzét fogod látni
és az a tűz téged fog táplálni.
Szépségét ne a szemeddel,
hanem szíveddel keresd.
Kezed remegni fog, mikor kezébe teszed,
szívetek közös ritmusra fog dobbanni
és együtt fogjátok bámulni a hold sugarát.
Mikor táncoltok, úgy érzed,
mintha évekig gyakoroltatok volna,
mert összhangban mozdultok.
Nem lesz szükség arra, hogy egymástól
bármit követeljetek, mert mindkettőtöknek
könnyű lesz adni és kapni.
Hitetek egymásban és Istenben oly erős lesz,
hogy minden gondot könnyen átvészeltek.
Karjaiban oly békét és nyugalmat találsz,
mint sehol máshol a világon.
Szeretni, tisztelni és félteni fog,
de nem lesz féltékeny, hanem szabadon enged,
és te fogod őt keresni. Mikor nem vagy vele,
vágyódni fogsz utána és mikor meglát,
örömmel köszönt.

Azt hiszem innen fogod tudni, ki a nagy ő. folyt... klikk itt

Egy kisfiú kérdései

- Anyuci, hogy menthetem meg a világot? –
kérdezte egy kisfiú
- Legyek orvos, hogy az embereket megmenthessem
a betegségektől?
- Nem, kisfiam, nem kell orvosnak lenned!
- Legyek tűzoltó, hogy az embereket a tűztől óvjam meg?
- Nem, kisfiam, nem kell tűzoltónak lenned!
- Legyek miniszterelnök, hogy az országot irányítsam?
- Nem, kisfiam, nem kell miniszterelnöknek lenned!
- Legyek ügyvéd, hogy az emberek jogait szolgáljam?
- Nem, kisfiam, nem kell ügyvédnek lenned!
- Akkor mondd már meg, mit kell tennem, hogy
megmentsem a világot?
- Kisfiam az lehetsz ami akarsz, de nem kell a felsorolt
hivatásokból választanod. Tegyél mindent amit teszel
büszkén, dicsőséggel, becsülettel és szeretettel fizetéstől,
rangtól és beosztástól függetlenül. Bánj olyan tisztelettel
mindenkivel, amit mástól elvársz. Segíts a rászorulóknak,
idődből és pénzedből adj jótékonysági célokra!
Ha szerelmes leszel, add mindenedet, ne tarts
semmit vissza! Ha a világ összeomlik körülötted és
ha minden jól megy, imádkozz! Ha sötétségben jársz
és nem találod utadat, várd meg a pirkadatot! Ha valaha
is a szeretet hiányát érzed, gondolj Istenre és rám, mert
mi mindig szeretni fogunk Téged. Tanítsd ezt a
gyerekeidnek, úgy tudod a világot megváltani! folyt... klikk itt